ez a sztory még nincs befejezve.de remélem tetszeni fog. írj vélemény: abeln@citromail.hu-ra

 

Hello! Én Avril Listing vagyok. 16 éves. Forksban élek lassan 3 éve a bátyám akart kiköltözni Forksba hogy lenyugodhasson. Mivel ő volt a Toki Hotel basszusgitárosa. A banda nem ment szét csak lepihentek. A bátyámról ennyit. Öcsém Max 14 éves, nagyon idegesítő, de ha csaj para van akkor persze hozzánk jön panaszkodni. Hogy miért beszélek én többes számban? Azért mert van nekem egy drágalátos ikertestvérem, akit imádok. Lizinek hívják barna egyenes haja van, míg nekem hosszú göndör fürtjeim vannak. A szüleimet Marknak és Andreának hívják. Ennyit a mi szűk kis családi körünkről. A keresztapám Charlie Swan a helyi rendőrfőnök. Na de már biztos halálra untatlak titeket. Hát akkor kezdjük is el.

 

-         Max hova raktad a hajvasalót? – visongott a húgom a fürdőből. Reggel hajnali fél 10 van. Ez még nekem korai. Kicsoszogtam a fürdőbe, ahol a testvérem vitatkozott Maxel.

-         Itt van Lizi – nyújtottam felé a vasalót.

-         Köszi

-         Egyébként mi a frászkarikát csinálsz te fél 10-kor

-         Randim lesz

-         Kivel?

-         Mike Newtonnal

-         Mikkal?

-         Igen – emelte fel a fejét nagyképűen. Ezen nekem nevetnem kellet. Az ikertestvérem egy ekkora pojácával fog radizni hát ez kész röhej. Miután kiröhögtem magam, lecsoszogtam a konyhába, ahol csörgött a telefon.

-         Haló? – szóltam bele fáradt hangon

-         Szia Avril, Charlei vagyok, csak azt szeretném megkérdezni, hogy átjössz-e ma hozzám? – imádtam Cahrleinál lenni szinte mindent megengedett.

-         Hát nem tudom – motyogtam. Végig gondoltam hogy kell-e tanulnom vagy sem de nem kellet – igen átmegyek. És mikor?

-         Hát öltözz fel és gyere, ahogy csak tudsz.

-         Ok – csaptam le a kagylót loholtam fel a szobámba átöltözni. Egy fekete csőnadrágot és egy Pink felsőt vettem fel. Megfésültem a hajamat és már rontottam ki a házból. Amikor kiléptem iszonyatos bűz, csapta meg az orromat. A bátyám éppen cigarettázott. Undorodva elhaladtam mellette és odadobtam neki egy sziát.  Beugrottam a kocsiba és elhajtottam.

-         Hello – léptem be a házba

-         Szia – jött ki a konyhából – gyere had, nézzelek. – ölelt magához miután elengedett leültünk a konyhába és beszélgetünk.

-         Figyelj, nincs kedved lejönni a, la Pushra? Billyvel megyünk horgászni. És hallotam hogy a bátyád se lesz otthon a húgod sem meg az öcséd és azért hívtalak le. Meg már régen láttalak.

-         Jó mehetünk.

Felkapkodtuk a cipőnket és a kabátunkat és már indultunk le a part felé. Ahogy a keresztapám leállította a motort Billy gurult ki az ajtón mögötte fiával Jacobbal. Jacob elég helyes volt, ahhoz hogy minden lány belé legyen szerelmes. Nem mellesleg Jake elég izmos és magas volt.

-         sziasztok! – köszönt Billy. Kezet ráztam vele az én pici kezem elveszett az ő lapát kezeiben.

-         Szia – Jake puszit nyomva az arcomra.

-         Na Billy akkor jössz?

-         Persze – elbúcsúztunk tőlük és bementünk a házba.

-         Na és mi van veletek? - Jake

-         Semmi különös és veletek?

-         Nem több – motyogta és kibaktatott az ajtón majd játra pillantott én, pedig követtem egyenesen a garázs felé mentünk.

-         Min dolgozol?

-         Egy ismerősöm kocsiján.

-         Aha – válaszoltam és nézetem, ahogy dolgozik. Jake nagyon sokat beszélt ezért nem voltak kínos csöndek.

-         És Georg magához tért?

-         Ja már be is csajozott.

-         És ki a kiszemelt áldozat?

-         Az egyik legjobb barátnőm – fujtattam dühösen.

-         Alex?

-         Aha

-         És mi van Lizivel?

-         Semmi éppen Mike Newtonnal randizik.

-         Nem mondod komolyan?

-         De

-         Öcséd?

-         Ő is éppen próbálkozik 1 lánynál.

-         Akkor csak te vagy egyedül. – gurult ki a kocsi alól és megtörölte koszos arcát a rongyba. Zavarba jöttem. Jakel nem nagyon szoktam pasikról dumálni. Hogy az igazat meg valljam Jacob nagyon is tetszett nekem és Jake már próbálkozott nálam, de akkor éppen volt barátom. – jaj bocs nem akartam

-         Semmi. Na és nálad csajozás hogy megy?

-         Hát most nincs senki

-         Értem

-         Kölykök? – hallottuk Billy hangját

-         Megyünk – kiáltotta ki Jake

Ki battyogtunk a szakadó esőbe.

-         Gyere Avril megyünk.

-         Ok

-         Hát akkor szisztok!

-         Hello

Charlei hazavitt. Én próbáltam rávenni, hogy jöjjön be de, ő azt mondta, hogy még 1000 dolga van.

-         jó.  És köszönöm szépen a meghívást.

-         Nektek mikor kezdődik a nyári szünet?

-         Őőőőhm nem tudom

-         Ok nem baj. szívesen

-         Szia

Beléptem az ajtón és lerúgtam a cipőmet. Egy másik ismeretlen cipő is ott hevert Lizi cipője mellett.  Gondolom Miké. Bementem a konyhába és kivettem a hűtőből valami ennivaló mivel eddig még egy falatot sem ettem. Miután ettem, elmosogattam és odaálltam a naptárhoz.

-         jézusom – sikoltottam fel. Már csak 3 nap és vége a sulinak. Ma vasárnap van akkor szerdán, kell utoljára bemennem. Juhhéé. De volt egy kis baki. Az öcsémnek éppen azon a napon 12 órakor volt az évzárója és a ballagása. Talán ha anyát megfűzöm, nem kell bemennem azon a napon sem a suliba.

-         Mi a baj? – jött be anyu a konyhába rémült arcom láttán felnevetett

-         Semmi baj sincs.

-         Akkor jó. Egyébként jönnek ma hozzánk vendégek

-         Kik?

-         Blackék

-         Aham

Felcammogtam a szobámba és leültem az ágyra. Bekapcsoltam a tv-t.

Kb. 30 percet nézhettem miután a kutyám megszólalt házőrző hangján.

-         Avril!

-         Megyek

Lefutottam a lépcsőn felkaptam a cipőmet és kirontottam a házból, hogy megfogjam Nérót.

-         hello!

-         Sziasztok! Gyertek beljebb – nyöszörögtem, mert a kutya egyre jobban vergődött

-         Maradj már nyugton! – kínlódtam, mert rá akartam csatolni a pórázra nehogy neki rontson Billynek. Már felismerte őket ezért lenyugodott. Farok csóválva leült és hagyta, hogy becsatoljam. Majd oda rohant Billyhez.

-         Szia Néró – nevette, mert a kutya fel tette a mancsát a lábár és elkezdte nyalogatni az arcát. Majd leszállt a székről és visszarohant hozzám.

-         Na gyere – vittem be a kertbe.

-         Avril! – hallottam Georg hangját

-         Egy pillanat és megyek – mentem be a házba majd a nappaliba. – tessék?

-         Hol van a távirányító?

-         Nem tudom! – rántottam fel a vállamat.

-         Avril te vagy az? – szólt ki apám a konyhából

-         Nem én vagyok az a betörő, és azért jöttem, hogy elrabolja mindenkit és elegyalak titeket, és abból vegyek magamnak egy zsebkendőt

-         Csak zsepit? – Jake

-         Annyit értek nem tehetek róla – viccelődtem és feltrappoltam szólni a húgomnak. Amikor beléptem azt hittem menten oda hányok. Mike és Lizi éppen egymást falták fel.

-         Olyan édi-bédi vagy

-         Te meg cuki vagy

-         Én meg mindjárt róki mókizok.

-         Miért jöttél? – szólt flegmán Mike

-         Hozzád biztos nem. Lizi gyere, enni te meg húzz el.

-         Dehogy megyek

-         Kívül tágasabb. Ja bocs lehet, hogy ki se férsz az ajtón, akkor hozok vajat vagy zsírt. Vagy van egy még jobb ötletem, kilökünk az ablakon.

-         Tudod mit?.....

-         Mit? – vágtam bele a szavába. Utáltam Mike-ot rühelltem.

-         Megyek is

-         Azt jól teszed.

Mike letrappolt a lépcsőn én, pedig követtem, nehogy megússza már ez a mocsok.

-         jah és Mike. Csukd be magad mögött az ajtót, mert különben a huzat csapja be! – löktem ki az ajtón, és utána dobtam a cipőjét és a kabátját, ami a sárban landolt.

-         Ezt még megemlegeted

-         Az még meglátjuk. Na pá! – csaptam be az ajtót

-         Ezt meg minek kellett – rivallt rám Lizi

-         Őszintén?

-         Igen - ordította

-         Azért mert egy idióta hülye vadbarom. Akit ki nem állhatok. És nem tudom, hogy tudtál egy ilyen idiótát kifogni. Azt hittem jobb az ízlésed – kiabáltam vissza – kösz nem vagyok éhes – szóltam be a szüleimnek, akik tátott szájjal nézték, hogy vitatkozunk. Nem volt szokásunk egymással kiabálni.

-         Én sem – futott fel utánam az emeletre s ő is bement a szobájába.

-         Bejöhetek? – szólalt meg az ajtó túloldalán egy rekedt hang

-         Gyere – szóltam. Jake lépett be és kijött mellém az erkélyre. – tudom, most azt hiszed, hogy egy kis idióta elmebeteg csaj vagyok, aki utálja a pasika.

-         Ő..nem

-         Hát akkor mit gondolsz?

-         Semmit. Vagyis rólatok semmit, mert nekem is vannak nővéreim, akik ikrek és ők is szoktak veszekedni. Sokszor látok ilyet.

-         Akkor jó. És miért jöttél fel?

-         Hát apámék leültek tvzni és meg unatkoztam.

-         Értem – válaszoltam a szemébe nézve. És abban a pillanatban minden megszűnt elkezdett a föld forogni és csak Jake csokoládé barna szemeit láttam. Arra ocsúdtam fel, hogy Lizi elkezdte üvöltetni a zenét.

-         Liz halkítsd már lejjebb – kiabáltam. Ő, pedig még jobban felhangosította. Tudta hogy erre berágok.

-         Hagyd majd én. – állt fel Jacob. És kiment a szobából. Pár pillanat múlva a zene teljesen elhalkult. Jake pedig visszalibbent a szobámba.

-         Így már jobb. Köszönöm

-         Szívesen.

-         Na és hogy sikerült rávenned Lizt hogy abba hagyja a zenehallgatást?

-         Még mindig hallgatja csak fülhallgatóval.

-         Aha. ja Jake mielőtt elfelejteném. – nyújtottam át neki a meghívót

-         Ez meg mi?

-         Évzárói meghívó.

-         Értem. Nálam épp nincsen de, én is meghívlak titeket.

-         Ok. Hánykor mikor?

-         Szerdán 15 óra.

-         Ok. La Pushban? Igaz?

-         Jah és a tietek?

-         Holnap este 5 óra

-         Ok

-         Jake!

-         Megyek apu!

-         Kikísérlek. – lementünk a lépcsőn én, mint szerencsétlen elestem a saját lábamba és majdnem lefejeltem a földet. De Jake megfogott.

-         Öhm.. kösz

-         Nincs mit

-         Jake a kocsi nem indul be! – Billy kiabált ki a kocsiból.

-         Megyek csak előbb – segített talpra állítani. De a kezemet nem engedte el. Furcsa módon Jacob keze nagyon meleg volt. A kéz fogósdinak én vetettem véget, azzal hogy hívtak. A francba miért éppen most? Kinyomtam. Amire felpillantottam már hűlt helye volt Blackéknek.

-         Anyu – lépetem be a konyhába

-         Avril. Ez a anyu léci had ne menjek holnap meg holnapután iskolába mert semmi értelme hanghordozásod. Amire én azt mondom hogy igen nem kell menned iskolába 1 felltételel.

-         Mi az?

-         Bocsánatot kérsz a húgodtól. Semmi visszabeszélés vagy mész holnap suliba

-         Ok – felcammogtam a lépcsőn és bekopogtam Liz ajtaján.

-         Tessék?

-         Bejöhetek?

-         Gyere

-         Liz én tényleg nagyon sajnálom, amit mondtam

-         Avril az a helyzet hogy igazad volt. Ne kell bocsánatot kérned. Mike egy hülye malac, aki bántotta a nővéremet. Habár nem tettekkel, hanem szavakkal. Nekem ez már elég, hogy szakítsak vele.

-         Lizi – öleltem meg

-         Avril

-         Hé, láttam, ahogy fogod Jake kezét. Mesélj csak! - bazsalygott

-         Nem történt semmi. Elestem, és majdnem találkoztam földdel, de ő elkapott talpra állított és utána úgy maradt a kezünk. Ennyi. Sajnos.

-         Sajnos?

-         Igen. Jake irtó helyes.

-         Csak nem?

-         Nem tudom – hajtottam le a fejemet

-         Avril Listing holnap az lesz az első dolgod, hogy lemész a partra.

-         Igenis asszonyom.

-         Baszd meg ilyen nincs. –trappolt fel Max

-         Mi a baj öcsi? – kukucskáltunk ki az ajtón

-         A hülye Megan az a baj. Elhívott randizni erre nem jött el majd közli, hogy bocsi de nem randizom veled, mert egy kisfiú vagy.

-         Gyere ide öcsi.- léptem közelebb hozzá és kitártam a karomat. Max nagyon szeretett engem. Lizit is de hozzám jobban ragaszkodott. Miután abba hagytuk. Elmentem fürödni és aludni. reggel fél 10-kor keltem már megint a hugicámra. Éppen hallgatta az egyik rock banda számát.

-         Liz halkíts le légy szíves. – léptem be az ajtaján

-         Ok

-         Hál’ a jó istenkének nem kell ma suliba menni

-         Aha – válaszolta. Ez a nap is elment egész nap csak feküdtem. Este pedig elmentem aludni.

-         Jaj de jó ma kezdődik el a nyár. – táncoltam be énekelve a szobájába

-         Aha. De öltözz mert ma megyünk Port Angelesbe

-         Tudom Max évzárójára.- terültem el az ágyán

-         És jön Jacob is

-         Tényleg – pattantam fel. – mit vegyek fel?

-         Imádom hogy lehetek a staylistod

-         Még én hogy imádom.

-         Liz melyik a jobb. – lépett de Max. kezében 2 inget tartott egy fehéret és egy baba kéket.

-         Fehér – mutattunk rá egyszerre

-         Ok. Köszi

-         Na és én?

-         Megvan még a H&M-es fekete csipkés ruhád?

-         Persze

-         Akkor azt meg egy fekete cicanadrágot és egy Converse cipőt.

-         A lapos talpút

-         Aha . és én – mutatott fel 2 szoknyát. Egy feketét és egy zöldet.

-         Azt – mutattam a feketére – és milyen felsőt veszel fel hozzá?

-         Na az egy másik kérdés.

-         Ő – mentem a szekrényéhez, ami hatalmas volt. Mondjuk együtt használtuk a ruhákat. De azért eltért az ízlésünk. Kivettem egy fehér inget.

-         Ez így tök jó! És melyik cipőt?

-         Mondjuk az a New Yorkereset.

-         Ok

Visszamentem a szobámba hogy felöltözzek. Levágtattam a lépcsőn és be a konyhába. Szüleim és Blackék már bent ültek.

-         ó hello

-         szia

-         egy pillanat. Anyu!

-         Avril. Ez a hol van a cipőm hanghordozásod?

-         Igen.

-         Melyik?

-         Converse

-          Abból is van több melyik

-         lapos talpú

-         spejz

-         ok – bementem a spejzba és keresni kezdem a cipőmet. Végül rájöttem, hogy Billnél van.

-         Anyu hol van apa telefonja?

-         Itt, tessék.

-         Köszönöm. Szia Bill otthon vagy még? – ok. El tudnád nekem hozni a lapos talpú Converse cipőt? – nagyon szépen köszönöm – szia

-         Náluk van?

-         Aha

-         Avril! – visongott Liz

-         Megyek – felrontottam a lépcsőn és bevágtattam a fürdőbe

-         Segítsd fel tenni ezt. – nyújtotta oda nekem a műrózsát én pedig beleraktam a hajába – Köszi

-         Nincs mit.

-         Lányok – hallottuk meg Bill hangját.

-         Köszi Bill hogy elhoztad.

-         Szívesen

Felkaptuk a cipőnket és a kabátunkat, és már vágtattunk is ki az udvarra. Black kocsival mentünk. Övéké volt a legnagyobb. De a leglassúbb is. Az most nem számított. Jake mellettem ült. Olyan jó illata volt. Avril nem ilyet nem szabad mondani, még magadba sem. De ha tényleg igazam van. Jake engem nézett. Egy kicsit már zavarba ejtő volt.

-         mi van?

-         Semmi. Hánykor is?

-         Mi?

-         Évzáród

-         Jah. Ő 5 óra.

-         Jó. Csinos vagy.

-         Öhm köszi. De te is. – Jacob egy fehér inget viselt rajta egy zakó. Izmai így is kilátszottak. Nagyon szép volt. Fekete farmert és egy fekete sportcipőt viselt.

-         Köszönöm – megálltunk. Jake nagyon udvarias volt ki segített a kocsiból.

-         És még egyszer kösz

-         Semmi. Tudod, hogy mindenki azt hiszi, hogy együtt vagyunk? – kérdezte vigyorogva. Bárcsak.

-         Nem. De nagyon nem is érdekel. – válaszoltam. valamit morgott az orra alatt de nem értettem.

-         Avril.

-         Tessék?

-         Nézd ki van ott! – mutatott Lizi. Megláttam Ericet.

-         Ilyen nincs. Miért éppen ma miért éppen most. Áh

-         Mi a baj? – kérdezte Jake aggodalmasan.

-         Eric

-          Ki?

-         Volt osztálytársam. Halálosan szerelmes belém de annyira hogy az már fájdalmas.

-         Szia Avril.

-         Hello – morogtam

-         Hogy vagy olyan régen láttalak. – flörtölt. De nekem ez egyáltalán nem jött be.

Eric nem volt helyes vékony alacsony pattanásos fiú. Az arcán a szó szoros értelmében Magyarország Északi-középhegysége domborult ki.

-         kösz jól.

-         Elnézést. Avril velem tartasz? – megjött a elmentőm. Jacob. Eric fujtatott dühösen, de akkor még jobban, amikor belekaroltam Jake izmos kezébe.

-         Köszi hogy megszabadítottál tőle.

-         Még pár másodperc és rád mászott volna.

-         Jah

Évzáró. Nagyon jó az öcsé elballag, nekem jövőre szalagavató. Fájdalmas képem láttam Lizi elkezdett nevetni.

-         mi a baj?

-         Hosszú lesz a mai nap.

-         Miért?

-         Most Max évzárója + ballagása az legalább 1 óra utána meg mennünk kell Jake évzárójára menni. Majd a sajátunkra.

-         ja

Vége az öcsém elballagott a suli bezárt. Itt a nyár. Az ő számára! Nekünk még nincs vége a sulinak. Elmentünk Jacob sulijához ott is megtörtént az évzáró itt is végeztünk. Most rajtunk a sor. A mi sulink ugyan úgy Port Angelesbe volt pont, mint Maxnek. Vége itt a nyár!!!! Juhé!!!

-         gyertek le a partra Emily főzött vacsorát és mindenkit szeretettel vár. – tolmácsolta Billy. Emily üzenetét.

-         Elfogadjuk a meghívást. - anyu

Hazamentünk és átöltöztünk. Liz lépett be a szobámba.

-         Avril eljössz az első nyári buliba az este?

-         Hát nem tudom.

-         Vagy inkább lemész a partra.

-         Lányok ma nincs semmilyen buli. – jött be anyu és feltartotta az ujját fenyegetően.

-         Miért?

-         Mert ma megyünk a partra.

-         Anyu – vinnyogott Lizi

-         Hagyd Liz akkor ma nincs buli.

-         Jól mondod – ment ki anyu a szobából

-         Ezt meg minek… - nem tudta befejezni, mert befogtam a száját.

-         Azért mert a parton is lesz buli.

-         Mondtam már mennyire, szeretlek.

-         Igen

Lementünk a partra de nem a szüleimmel együtt hanem csak mi ketten Lizivel. Ők már korábban elmentek.

-         hali – leptem be a házba.

-         Hello. Jake bent van a nappaliban.

-         Ok

-         Hello – mentünk be

-         Sziasztok.

-         Mit nézel?

-         Semmi érdekeset. – kapcsolta ki a Tv-t

-         Az jó.

-         Avril én megyek, mert Alex elhívott hozzájuk.

-         Ok menjél.

-         Szia

-         Hello

-         Mi van, nem buliztok? Hisz, itt van az első nyári buli ideje.

-         Én úgy hallottam, hogy itt a parton is van buli.

-         Jah.

-         Eljössz?

-         Mész?

-         Igen

-         Akkor természetes.

-         Lemegyünk a partra.

-         Gondolom 10 előtt ne is várjunk titeket. – Billy

-         Aha – válaszoltam

-         Jó szórakozást

-         Köszi

Lebaktattunk a partra, ahol már hallani lehetett a zenét. Volt tábortűz, zene, ami csak kellet. Plusz még ott volt a tenger. Kb. fél 1 fele mentünk vissza a Black házhoz. Azt sem a saját lábamon tettem, meg hanem Jake vitt vissza, mert amilyen béna vagyok, hogy kibicsaklott a bokám és nem bírtam rá állni.

-Avril mi történt? – aggodalmaskodott anyu. Ahogy mindig is szokta. L

-         Anyu semmi baj nem történt

-         Elesett. – magyarázta Jacob

-         Szokása szerint – gúnyolódott apám.

-         Kösz – tett le a kanapéra. Majd mellém ült.

-         Holnap lejöttök? – Billy

-         Igen Georg azt mondta hogy ide akar költözni.

-         Hogy mi – ugrottam talpra. De rögtön meg is bántam a bokámba hasító fájdalom érkezett. – Áú! – rogytam össze a padlón

-         Talán nem kéne ilyen gyorsan felállni. Lehet nem is kéne. – rakott vissza a kanapéra.

-         Igen. Georg le akar költözni a partra.

-         Mikor?

-         Nem tudjuk. Nem mondta, meg hogy mikor szeretne.

-         De jó.

-         Na Billy köszi szépen a meghívást. Gyere Avril!

-         Hagyd kiviszlek. – ajánlotta fel Jake. Kivitt a kocsimhoz és még haza is fuvarozott.

-         És te most hogy jutsz haza? – kérdeztem miután lerakott az ágyamra.

-         Azzal te ne törődj. – csókolta meg a homlokom. Hirtelen bizsergés fogott el. A lábam elkezdett zsibbadni meg a kezem is. – Figyu, este hagyd nyitva az ablakodat.

-         Ok. De minek?

-         Na megyek. Szia – puszilt arcon.

-         Szia

Este ahogy megkért nyitva hagytam az ablakot. Lefeküdtem aludni. Szörnyű rémálmom volt. Felriadtam a szobámba egy sötét alak ült. Elkezdett felém közeledni. Teljesen meg voltam rémülve. A takarómat annyira szorítottam hogy mér kifehéredtek az ujjaim. Az alak vigyorgott fehér fogai kivillantak a sötét szobába. Visíthatnékom támadt. Gyorsan a kis asztalomhoz nyúltam és felkapcsoltam a villany. Hirtelen világosság lett a szobába. Az alak fel szisszent én is mert azt hittem mentem kiég a szemem.

-         meg vagy húzatva? – fújtatta dühösen az ismeretlen. Elvette a kezét a szeméről és csak ekkor láttam meg hogy csak Jacob az.

-         Jacob mi a frászkarikát művelsz te itt? És hogy jutottál be?

-         Bemásztam. És azért jöttem, hogy megnézzem jól vagy-e.

-         Ugye tudod, hogy majd hogy nem a szívrohamot hoztad rám?

-         Igen. Leolvastam az arcodról – vigyorodott el.

-         Hülye – ütöttem bele a vállába. De az én kezem sajdult bele.

-         Ha  - kezdett el nevetni.

-         Halkabban te elmebeteg. – röhögtem én is.

-         Hupsz. – gurult le az ágyról. (Mert közben fel ült.)

-         Mi az? Jake?

-         Jönnek a szüleid. Csinálj úgy, mintha aludnál.

Gyorsan lekapcsoltam a villanyt és a szüleimnek hátat fordítottam. Majdnem fel nevettem. Jake is. De ő befogta a száját csak sípolt. Az ajtó nyílik nyikorogva apám, becsoszog, majd megfordul és becsukja az ajtót.

-         Jake majdnem elröhögted magadat

-         Tudom – ült bele a fotelba

Megütögettem a helyet magam mellet és ő pedig elfogadta. Olyan meleget árasztott a teste, mint egy radiátor.

-         Jake te nem vagy lázas?

-         Nem

-         Olyan meleg van idebent.

-         Kinyitom az ablakot. – álltam fel de megbántam. Megint rosszul léptem és majdnem ráestem Jacobra. Az arcunk csak pár centire volt egymástól. A levegőt egyre gyorsabban vettem. A szívem dörömbölt kicsi ketrecében.

-         Avril miért sietsz?

-         Megszokás - megfogta óvatosan a derekamat és oda fektetett maga mellé. Megint az a furcsa érzés. – milyen erős vagy. – állapítottam meg

-         Te meg nem vagy nehéz. Na de aludjál!

-         És te hogy mész el?

-         Ugyan úgy ahogy bejöttem. – lépett oda az ablakhoz

-         Jake megbuggyantál? Nyakadat szeged.

-         Nem

-         Kérlek Jake

-         Mire kérsz? – megjelent a kaján mosoly az arcán.

-         Arra hogy ne ugorj ki az ablakon.

-         Jaj az hittem hogy másra kérsz. – biggyesztette le alsó ajkát.

-         Jake az most mindegy milyen kéréseim vannak de ezt amit az előbb kértem légy szíves tartsd be.

-         Milyen ötleteid vannak még? – vigyorgott.

-         Húzz innen - nevettem

-         Jó. Szia – puszilt arcon

-         Szia – dünnyögtem

Reggel fél 11 kor keltem. Felöltöztem meg reggeliztem, és kocsiba ültem. Egyenesen a part felé hajtottam. A bokám egy kicsit még fájt de már rá tudtam állni.

-         jó reggelt – üdvözölt Billy

-         viszont. Jake?

-         Szerintem reggelizik.

-         Ok

-         Halihó? – léptem be. Füleltem. Valaki felhorkantott. Szóval alszik. Bementem a szobájába és leültem az ágya szélére. Szegénynek lelógott a lába és a keze a feje pedig a kis szekrényén volt. Jaj de édes. Elkezdett forgolódni majd hirtelen felpattant a szeme és felült. Zihált, a víz kiverte.

-         Jake minden rendben?

-         Aha persze – zihálta még mindig. – egyébként jó reggelt.

-         Neked is.

-         Hogy-hogy itt vagy?

-         Hát ez is beletartozott a sok ötletembe.

-         És még mik?

-         Azokat későbbre tartogatom. – mosolyogtam kajánul, amin felnevetett.

-         Ettől a mosolytól kezdek félni. – puszilt meg.

-         Basszus.

-         Mi van?

-         Őszintén. Mindig amikor hozzám érsz az ájulás határára kerülök.

-         Akkor fokozzam még.

-         Aha – közelebb hajolt a szánk pár centire volt egymástól. Amikor bejött a szobába Quil.

-         Óh nagyon sajnálom – mentegetőzött

-         Semmi baj – mondtam. Quil elvörösödve ment ki a szobából.

-         Hát ez el van lőve.

-         Honnan veszed? – megfogtam a vállát és közel rántottam magamhoz. Olyan édesen csókolt és olyan meleg volt az ajka. Kb. 2 percig, csókolóztunk. De csak azért hagytuk abba, mert már fájt a szám.

-         Visszavonom. – vigyorgott. És újra megcsókolt. – és hogy van a bokád?

-         Már jól.

-         Ok – kecmergett ki az ágyból. – éhes vagy?

-         Nem az előbb ettem

-         Ok. Mert én farkas éhes vagyok. – rohamozta meg a hűtőt.

Asztali nézet