Bella Swan vagyok eléggé zárkózott lány.
reggel van juhéL . ideje suliba menni.utcsó nap hál istenek.
-szija bella!-mike
-szija mike!-köszöntem neki
-mivel fogod tölteni a nyári szünetet?
-szerintem elmegyek jacksonvillbe,aztán pedig itthon leszek.nektek?
-nem tudom.-jesica
végre vége az óráknak. irány haza!a parkolóban valaki támaszkodott a furgonomnak.közelebb mentem és láttam hogy jackob az.
-szia jackob!
-óóó szija bella azt, hittem hogy már nem jössz ki a sulidból.
-de sikerűlt kiszabadulnom,mi szél hozott?
-jah csak jöttem elköszönni tőled.
-miért?
-mert szerintem ezen a nyáron sem fogunk találkozni.
-miért hiszed azt?
-gondolom mész megint anyudhoz.
-jah, hát, őő….izé igen
-na és mikor jössz le a La Push-ba?
-nem tom.mondjuk ma?
-tényleg?apud le fog engedni?
-figyelj inkább örülni fog hogy nem otthon punnyadok.
Erre elnevette magát.
-mi olyan vicces?
-semmi különös.egyépként beszéltem apuddal hogy átjössz hozzánk.
-szóval azért vagy itt?
-igen-vigyorgott
-na akko megyünk?
-igen-és már ugrott is be a furgonombba.
-ennyire örülsz?
-baj?
-dehogy is te buta.örülök neki hogy ennyire fel tudlak vidítani.
jah nem mondtam nektek hát igen Edwarddal vége ennyi ő elment én pedig maradtam.de most ezzen ne is szomorkodjunk.az időm nagy részét inkább jackobbal töltöm.most
Némán mentünk az úton. amikor hirtelen megszólalt jackob.
- Bella már megint elfelejtetted, hogy itt kellet volna lefordulni.
- francba!
- nyugi. mindíg elfelejtedd - nevetett
- jól van csak röhögj, aztán ha te nem fordulsz le a reptérnél akkor majd én is röhögök rajtad, jó?
-fogadunk, hogy én le tok fordulni ott ahol kell.
- igen csak nem veled fogadok, mert veled nem jó fogadni, mert mindig te nyersz.
- szivacs.
- de kedves vagy.
- tudom.
- te kis egoista, de én így is szeretlek.
- köszönöm-közben kiszállt a kocsiból.
- na, hát csak egy köszönöm?!
- meg kisegítelek a kocsiból és elmegyünk motorozni, meg amit szeretnél ez így jó?
- aha. Na, megyünk?
- hova?
- hát, amiket mondtál.
- ki mondta, hogy azokat, mint megígértem, hogy megcsinálom.
- na, akkor én megyek is
- Bella! - szólt Billi a tolószékből
-szija billy,óóó szija Sam.
-szija bella-szólt Sam az ajtóból.
-na akkor megyünk?-jackob
-mi az már menni akarsz?
-jah mert megigértem neked hogy elmegyünk.
-helló!-jered
-szija jered!
-jackob köszi hogy idehoztad nekem.
-ki modta hogy hozzád jöttem?
-nagykár pedig velem jobban szórakoznál mint ezzel itt. -intett a fejével jackob felé.
-bocs de nem igaz mert talán te úgy gondolod de én már akkor is vele jobban szórakozott.
-na megyünk?
-aha
elindultunk a garázsba. ahonnan jackob kihozta a mocikat.
- ugye tudod, hogy jered szerelmes beléd?
- tényleg?
- aha
- mindig csak rólad beszél.
- és te kiről beszélsz bilynek mindíg?-gyúnyolódtam
- az nem ugyan az. - fordított nekem hátat
- hanem akkor mi ugyan olyan? mondj 1 példát,kérlek.
- mondjuk….. őőőő…..kicsit gáz.
- léci mond el.
- nem
- kérlek. akkor én is elmondom hogy mi ugyan az, jó?
- ok, például te és én. - mondta. látni lehetett, hogy réz színű bőre alatt elpirul. - és most te jössz.
- jó, szóval én is ugyan erre gondoltam.
- komolyan?
- igen. figyu , mi lenne, ha holnap elmennénk moziba?
- te és én? vagy még az a pasi is, aki múltkor kihányta a belét?
- nem csak te és én.
- jó
- és mit nézzünk meg? mert a múltkor rosszul választottam.
- hát nem tudom majd megnézem.
- ok
- mi lenne ha elkezdenénk a motorozást- kérdeztem
- és ugye most nem kell be vinnelek a sebészetire?
- nem tudom, lehet hogy majd megtörténik újra ami a múltkor
- csak a folytatás ne legyen ugyan az.
- hát igen.
- amikor itt hagytál tudod milyen nyomorultul éreztem magam?
- nem- sütöttem le a szemem
- nagyon rossz érzés volt.-modta miközben felemelte az államat hogy a szemébe nézzek.-de az a csók amit a múltkor kaptam hát az felér egy nem tudom mivel.- emelte magasba a kezét amitől az én fejem megint előre bukott.
- jaj Bella, ne szégyelld magad miatta.
- tudom hogy nem kéne, de akkor is bűntudatom van hogy így kiszúrtam veled.
- Bella-ölelt át én pedig ráhajtottam a fejem a vállára. és akkor vettem észre hogy félmeztelen. és elhúzodtam tőle.
- jake te egyész évbe így rohangálsz?
- asszem jah, miért zavar?-kérdezte mosolygva és végig mért.
- nem csak olyan fura hogy te soha nem fázol.
- ez nem igaz, mert amikor itt hagytál akkor nagyon is fáztam mintha kivágtak volna belőlem 1 darabot ami engem és téged meg a testhőmérséketemet összetartotta.
- jéh - csodálkoztam mert én is így voltam ezzel. összerezentem
- Bella kérdezhetek tőled valamit?
- igen, mond csak.
- szóval mi lenne, ha ma hagynánk ezt az egész kitervelt napot hogy motorozunk meg minden és elmennék sétálni a partra vagy olyan helyre ahol 2 –en lehetünk?- kérdezte . én is ilyen alternatívára gondoltam, mert én is kettesben akartam vele maradni.
- igen, az jó lenne.
- akkor visszaviszem a motorokat.
- várj! segítek.
- ahogy akarod. – és oda adta a motoromat.
- na és hogy akarod megünnepelni a szülinapodat?- kérdeztem
- hát ezen még nem gondolkodtam.
- és valami ötlet? a 18-dik szülinapodra?
- nem tom.
- én viszont igen.
- mármint a sajátodra vagy az enyémre?
- a tiedre.
- na és mi az?
- nem árulhatom el.
- te tudod.
- 1,2,3- számoltam magamban mert tudtam hogy meg fog kérni hogy mondjam el.
- kérlek mond el
- jake akkor miért lenne meglepi.
- akkor csak azt hogy 2-höz van köze?
- igen, de ennél többet nem mondok.
- oké.
bevittük a motorokat és lementünk sétálni a partra, utána meg visszamentünk a házhoz.
-na és most mit csináljunk?-jake
-mondjuk elmegyünk hozzánk és főzök valmit charleinak, jó?
-nekem 8, vezethetek?
-igen vezethecc-adtam oda neki a kulcsot
hazamentünk és elkeztem főzni amit jake végig nézett végül sikerült valamt főznöm ami hát 1-ször oda égett, de az is csak jake hibájából volt mert elvonta a figyelmemet.
-ez szép volt Bells-röhögöt
-röhögjél csak aztán ne csodolkozz ha bele tömöm a szádba.
-óóóó de félek
-féljél is mert a végén megint behúzok egy nagyot
-de azt te fogod bánni.
-jaj ne is emlékesztess rá kérlek szépen.
-segítek jó?
végül össze ütöttünk egy blolonyait amit chalei nagyon is díjjazott.miután vacsoráztunk fel rohantam a szobámba mert meg akartam nézni milyen filmek vannak. mivel elég régi gépem van nagyon lassan melegedett be. amire elindult feljött jake is.
-mit csinálsz?-kérdezte
-te mit fogsz csinálni nem pedig én
-miért is?-lépett 1 lépést ami felért 5 darab lépéssel és odaállt elém.
-azért mert te fogod megnézni a mozi műsort.
-jah télleg.
-na végre!-ujjongtam mert elindult az internet.
jackob keresett egy mozit amibe jó filmek szoktak lenni. le is foglalta a jegyet rá, de én nem tudtam hogy mire.
-na és most?-kérdezte miközben felém fordult.
-nem jut eszembe semmi.
-nekem igen de az a te részedről nem biztos hogy jó.
-mi az?
felált és oda jött az ágyhoz leült és elkezdett csiizni.
-ja-ja-jak-jak-jake
-igen
-ha-ha-hagy-hagyd-abba k-k-ké-kér-kérle-kérlek
-jó
-ezt most miért kaptam?
-csak úgy
és én is elkezdtem csikizni.elég viccesen nevet jackob ami elég hangos és erre feljött charlei hogy megnézze minden rendben van-e.
-jól vagytok?
-persze-mondtam miközben még mindig csikiztem
-Bella Marie Swan hagyd abba-nevetett
-miért?
-mert megkértelek és ennél is nagyobb veszélybe kerülsz.
-ez nem értem, hogy érted-hagytam abba
-így-felkapott az ágyról és a vállára vett és levitt a lépcsőn ki az ajtón, amikor kimentünk megállt, de nem tett le.megfordult hogy lássa charlei arcát
-vidd csak legalább nem unatkozik.ott is aludhat ha akar.
-bella-szólt nekem jackob
-igen-nyüszörögtem
-mi szólsz az ötlethez?
-nekem mind1 csak tegyél le kérlek.
-oké-letett a földre és a lábaim nem bírtak vissza állni a földi életmódhoz így összecsuklottak.
-bella-kapott el jackob
-jól vagy?-kérdezte
-aha-válaszoltam
-na mi akkor megyünk.
- jó- válaszolt charlei
-jacke szólj billynek kérlek hogy holnap megyünk horgászni, és van-e kedve.?
-jó
-sziasztok
-helló
jackob beemelt a kocsiba mert nem karta hogy eltaknyoljak.
aztán beindította a kocsit és eindultunk a rezervátum felé.
-jobban vagy már?-kérdezte a csöndett megtörve ami már egy kicsit kínos volt.az ülés háttámlájára fektette a kezét.
-eddig is jól voltam
-láttszott majd össze estél amikor leraktalak.
-az azért volt mert nem álltam rá a lábara rendesen.
-olyan voltál, mint 1 rongy baba.
-na és mit fogunk lent csinálni?
-ki mondta hogy a rezervátumba megyünk?
- akkor hová?
-belváros?
-jó-mondtam,de inkább vele akartam lenni.
elmentünk a városba.mászkáltunk nem tudtuk hova csak úgy mentünk.elkeztünk minden fiatalt pontozni jake a csajokat én a pasikat végül együtt pár embert. aztán visszamentünk a rezervátumba.
jackobéknál:
-hát az utolsó csaj nem volt 1 világ szépe-mondta miközben bement az ajtón.majd be a szobájába én követtem.
-kösziszépen.-mondtam miközben becsuktam az ajtót.
az a kijelentés amit az elöbb mondott jackob az rám vonatkozott.
- nem az a csaj egy bombázó. kész modell.
- na és az a rövidhajú pudli fejű fiú sem volt semmi- mosolyogtam.
- pudli fejem van?
- nem neked cuki a fejed csak az ész kevés benne.
- jacke itt vagy?-Sam
- igen
- kijöttök?
- mit csináljunk kint?- jake
- tábortűz lesz
- jah teljesen kiment a fejeből.
kimentünk a tűzhöz ami a szikláknál volt.ahoz képest hogy nyár van elég hűvös volt.jake odaült hozzám.elkezdtek mesélni régi indán történeteket.elkezdett fújni a szél.összerezentem.
-fázol? - kérdezte jake
-nem, csak olyan furi hogy ilyen hideg van kint.
-tudod a tenger mellet vagyunk.
-nem mondod?!
párperc múlva elaludtam és arra ébredtem fel hogy ringatózom.jackob vitt a karjában.
-jóreggelt álomszuszék
-meddig aludtam?
-sokáig
-hány óra?
-hajnali 1
bementünk jakék házába és letett a nappaliban a kanapéra majd ő is mellém ült. pár perc múlva jake szeme lecsukódott és elaludt.majd én is követtem.arra ébredtem hogy valaki felkapcsolja a villanyt és jake felriadt majd leesett és én pedigrá.billy volt az.
-jaj, bocsánat hogy felébresztettelek titeket.
-semmi baj-nyüszörögtem.
-hány óra?-nyüszörgött jackob.
- egyészt az óra nem hány, másrészt pedig 7:30
-aha-ásított
próbáltam felülni de nem nagyon sikerült.
-segítsek?
-szerintem nem nagyon menne neked.
jake úgy ült fel mintha nem lennék rajta, majd lesegített.
-köszönöm
-szivesen
nagyon kómásan felkászálódtam a kanapéra majd felültem.
jake pedig visszafeküdt a padlóra.
-sziaztok-paul
-helló-nyögte jake
-na én akkor megyek
-ne ne menj
-de te is mész a dolgodra meg nekem pedig meg charlei már lassan 3 napja pizzán él.
-de hogy kell, minden reggel bejön csak úgy , meg charlei csak kibír még 1 napot a társaságod nélkül meg ma úgy is mennek horgászni, légyszi maradj.
-hát ……… legyen te nyertél.de akkor találd ki mit fogunk csinálni.-kérdeztem és lehunytam a szememet.hirtelen elkezdett a mobilom zizegni mejd megszólalt a csengőhangom.
-mármegint ki az?-nyüszörgött a földön fekvő jake.
-egy barátnőm-válaszoltam ugyan olyan hangom.
-akkor vedd már fel mert mindjárt kihajítom a tengerbe.
-veszem már.halló?
-szia bella én vagyok az Eszter.
-Eszter?-kérdeztem meglepődve Esztiről azótra nem hallottam amióta elköltöztem ugyan úgy ahogy Leáról meg Nikiről sem.
-igen én vagyok az. felébresztettelek?
-nem már kb 5 perce felriasztottak szóval az semmi nem volt.
-jó, arra gondolotam mi lenne ha találkoznánk itt vagyunk a városba.
-vagyunk?többes szám?
-igen, Lea , Niki, én
-itt vagytok Forksban?
-aha.
-figyu, hol vagytok?
-a házatok elött. csak nincs itthon senki ezért hívtalak fel.
-az a baj hogy nem tok haza menni mert lent vagyok a parton milenne ha lejönnétek?
-kik?-kérdezte jake, majd mellém ült hogy hallja mit beszélünk
-aki kiváncsi hamar megörekszik.
-ki ül melleted?
-az egyik barátom.lejöttök?
-aha csak azt nem tom hova szól aza a lejöttök címszó.
-óh igen, szóval kövessétek az országutat és lesz egy tábla amire az lesz írva hogy La Push onan pár méterre lesz egy kis út ott kell lekanyarodni majd jöttök befelé és majd kiállok elétek.
-szóval kezdjük ott hogy azt sem tom hol van itt az országút meg hogy merre kell menni .
-mi lenne ha oda mennénk értük?-kérdete jake
-zseni vagy.lányok szálljatok be a kocsiba értetek megyünk.
-ok szia
-helló
nagynehezen elkészült jake majd elindultunk a lányokért.
-és honann ismered őket?
-egy suliba jártunk jacksonvillbe és 4-en voltunk a legjobb barátnők.
-aha.
megérkeztünk.nagyon meglepődtem hihetetlen mennyit változtak 3 év alatt.leának hosszú szők hajába barna melír csíkok voltak.esztinek pedig szőke.nikinek pedig ki volt vasalva a haja és lépcsőzetesre vágta.
-szia bella-mondták egyszerre és elkezdtek rohanni felém.
-sziaztok.de sokat változtatok.
-de te is.ó ő az a titkos idegen?-kérdezte niki
-nem ő a barátom jake.jake ezek itt a lányok Niki,Lea és Eszti.
-helló csajok.
-helló-köszönt neki lea.
-na akkor megyünk vagy még állunk itt?-kérdeztem
-menyünk.-válaszolták
elindultunk a part felé a csöndet én zavartam meg.
-na és mi szél hozott erre?
-csak lejöttünk látogatni ebben a rövid 2 napos szünetben.
-akkor nem is maradtok sokáig?csak ma?
-igen csak ma.-mondta lea szomorkásan-de viszont eszti itt marad mert ő olyan mázlista hogy a szülei körbe néznek a városban mert lehet hogy ide költöznek.
-tényleg?
-igen.-mondta
-az tök jó
-itt vagyunk-szólt közbe jake
kiszálltunk majd elmentünk jakék házáboz onann le a partra és így el is telt a nap.jake kifejezetten jól szórkozott.
este elkellett búcsúzni mert esztit kivéve mindenki ment haz.
-sziaztok akkor majd hívunk
-sziaztok.
-na én is megyek mert anyáék az elöbb hívtak hogy menjek haza.
-jó, szia
-helló
-jaj istenem-ült le jake egy székre.
-mi az?
-semmi
-mond el.légyszi
-holnap mennem kell örjáratra.-morogta
-akkor a holnapi programom is úszott.
-mit terveztél?
-jake holnap leszel 18!!!nem emlékszel?
-basszus teljesen elfelejtettem
-azt látom.
-akkor holnap kapom meg a várva várt ajándékomat?
-igen holnap kapod meg.
-akkor tuti hogy nem megyek futkorászaszanak ők kedvükre.még mindig nem árulod el mi az ajándékom?
-nem jake nem mondom el és ha még egyszer megkérdezed nem kapod meg.
-ok,leszállok erről a témáról.na és most mit csináljunk?-állt fel és bement a konyhába.én pedig követtem.kivett a hűtőből egy ásványvizet és töltött nekem is meg magának is egy pohárral.
-parancsolj
-köszönöm.ez valami elterelés?
-igen mert billy hamarosan hazajön, meg folyamatosan azt hiszi hogy nyomulni próbálok. meg azt akarom hogy a barátnőm legyél.
-de hát nem azt akarod.
-amióta közölted velem hogy nem úgy nézel rám, mint a pasidra fékezem magamat.
-szóval azért kínlótszd ennyire.mert…-nem tudtam befejezni mert bejött charlei.
-helló
-szia,apu milyen volt a mai fogás?
-tökéletes,fantasztikus!
-és hol van billy?
-elment jake nővéreiért.
-hogy kikért?-tágult ki jake szeme
-a testvéreidért
-haza jönnek?-kérdezte
-igen fiam.
-bella hallod ezt a nővéreim akiket legalább 8 éve nem láttam hazajönnek.-örvendezett.
-igen hallom és örülök neki,bárcsak emlékeznék rájuk.
-gyere-fogta meg a kezemet és maga után húzott.
ki a garázsig kb csúsztam majd bevonszolt a garázsba.
-miért csiálod ezt?-kérdeztem
-billy azt mondta a nővéreimnek hogy a barátnőm vagy.
-igen és?
-ők ezt elhiszik és azt mondta nekik az apám hogy már lassan 3 éve együtt vagyunk.
-hogy mi?-kérdeztem kitágult szemmel.ez elég vicces lehetett mert jake elnevette magát.
-az vicces hogy milyen képet vágok vagy az hogy az apád azt mondta hogy mi 3 éve együtt vagyunk.-pöfögtem
-az arcod habár ha jobban belegondolok milyen jó lenne.
-jake előre szólok hagyd abba az ábrándozást!
-jó abbahagytam.
-na és most mit tegyünk?
-mondjuk el nekik az igazat.
-jó hajrá de előtte vigyél haza, kérlek.
-ahogy óhajtja. A hölgy.
jake hazavitt én, pedig leültem a tv elé. Fél 7-kor elkezdett csörögni a telefon.
-halló?
-szia-jake
-szia na hogy ment
-jobban, mint gondoltam.
-az mit jelet?
-elmondtam, hogy mi van és ennyi.
-jó.jézusom.
-mi az bella?-kérdezte ijedten jake
-valaki van a házunkban.-suttogtam
-maradj veszteg bella mindjárt ott, vagyok érted, maradj, ahol vagy! - mondta erőteljes hangján.
-jó-suttogtam. a vonal máris megszakadt a konyhába maradta a csap mellet.meg se tudtam mozdulni a labábaim megderedtek.
-bella!-kiáltott a házba jake
-itt vagyok-mondtam elvékonyodott egérhangon
jake beviharzott a házba majd megállt a elöttem, hogy megnézze minden rendbe van-e.
-bella jól vagy?
-igen-válaszoltam még mindig cincogva.
-hol hallotad?
-fent az emeleten.
-gyere-fogta meg a kezemet és ekkor éreztem hogy milyen meleg az ő keze és hogy reszket.
-jake
-tessék?-fordult felém-mi a baj?
-nekem semmi de te ideges vagy.
-igen az vagyok.
-de mitől?
-attól hogy én hülye elfelejtettem, hogy van egy új hideg a városban, és én hazaengedtelek egyedül védtelenül.
-akkor most magadra vagy dühös?
-igen.
-nem kell, nem tehetsz róla megtörtént az megtörtént nyugi. -simítottam végig a kezét.amitól teljesen elmúlt a reszketés de a helyett libabőrös lett.
-na akkor nézzük, meg mi van fent.
-szerintem már elment, ahogy berontottál még én is megijedtem.
-jó akkor irány le a partra.
-jó
Elindultunk az ajtó felé de jake nem bírta az ütememet ezért felkapott és elkezdett velem szaladni. Párpercen belül lassított, biztos átértünk a határon.
-hova megyünk-kérdeztem
-hozzánk.
- tesóid?
-nincs otthon senki elmentek samékhez.
- jah
jake a házuk elött letett de nem engedett el átkarolta a derekamat és úgy mentünk be a házba.jake nagynehezen lenyugodott, mert megint felidegelte magát valamin.
majd leült mellém az ágyára és meg fogta a kezemet és elkezdett az ujjaimmal játszani.majd rámnézett hogy mit csinálok.én éppen a képeit néztem.majd észrevettem hogy néz jake.
-mi az?
-semmi eszembe jutottak a régi emlékek.
-még is melyikek, amikor elárultalak, hazudtam, majd becsaptalak vagy azok, amelyikek szépek voltak?
- amelyikek szépek voltak. - a fülem mögé húzott egy tincset.
Tudtam megint túl, akar lépni egy határt. Egy kis hangocska megszólalt a fejembe. Miért ne tehetné, úgy sincs senkim, legalább mind a ketten boldogok lennénk.talán még jól is esne, hogy a jó meleg keze a derekamon van.közelebb húzódott hozzám.és átfogta a vállamat.
-jake-húzódtam el tőle és ki akartam húzni a kezemet a kezéből de nem engedte.
-ez ugye nem zavar?-kérezte egy megszorította a kezemet.
-nem-sóhajtottam
-bella emlékszel még mit igértem?azt hogy soha nem tudnék neked ártani nem is akarok ugye tudod hogy én beakarom tartani ezt?
-igen.
-és ezzel sem akarlak megbántani de, nem kell megtenned, ha nem akarod de, ha lehet én, ezt kérném tőled születésnapomra.
-mi az?
- kérlek, csókolj meg.
-most?
-ha akarod?
Csöndbe ültünk és egymást figyeltük. a kis hang megint megszólalt. ”Bella mire vársz tapsra?”
-igen akarom-suttogtam
Majd közelebb hajoltam hozzá nagyon lassan és magcsókoltam. Nagyon furcsa volt az, ahogy forró ajka tapadt a számhoz. Kezemet a nyaka köré fontam és közelebb húzódtam hozzá. jake ezen egy kicsit meglepődött de nem ellenkezett. Pár másodpercig még így csókolóztunk majd jake szája megkeményedett, ezzel jelezte, hogy köszöni szépen elég volt.
-köszönöm.
-nem kell megköszönni én is akartam.
Csibészien mosolygott, ami visszahozta a régi jackobot a szívemben.
-na és akkor most elárulod mi lett, volna az ajándékom?
-igen
-na?
-ugyan ez
-meg akartál csókolni?
-igen
- köszönöm
- mármint, azt hogy megcsókoltalak, vagy azt hogy elmondtam mi az ajándékod?
-mind a kettő.
-és mégis hogy akartad azt megvalósítani?
-nem akarod?
-100-szor jobban, mint bármit
- nálam is jobban?
-dehogy is. Téged nem lehet semmire sem lecserélni.
- Jacob! - kiáltott paul
jake felugrott és kiment az ajtón
-igen?
-siess, itt van a rezervátumban a hideg, de nem egyedül legalább 3
-és Bellával mi lesz? Ő van a legnagyobb veszélben! Nem vihetem csak úgy el magammal, nagyobb bajba kerülne, nem akarom hogy baja essen.
- azt nem tudom. Vigyük le a kisházba.
- te teljesen megvagy zakkanva?! - kiállott rá Jacob
Én is kimentem a szobából.
- Fiúk, hé nyugi! - álltam közéjük
- senki sem ugrik a másiknak. – mondtam nyugottan
- Bella állj el, innen- sziszegte összeszorított foggal.
- Jacob nyugodj meg- szólt rá Paul
- Mi lenne, ha itt maradnál és ők, pedig elintéznék őket?
- Jó ötlet csak az a bibi hogy jake nagyon fontos hogy ott legyen.
- Akkor maradjon itt velem valaki más.
- Jered – vágták rá mind a 2-en
- Jó ez is el van intézve, jake bejönnél egy kicsit
- Öt perc se, egy perccel se több – Paul
- Oké apuci – szóltam ki
- Mondjad – mondta jake
- Vigyázz magadra, kérlek, nem tudná elviselni, hogy miattam, essen bajod.
- Bells nem lesz semmi baj – válaszolta jake és egy futó csókot adott a számra, majd ki rohant a házból.
Én bementem a nappaliba pár percen belül Jered jött be az ajtón.
- szia! – köszönt és beleült a fotelba
- hello – válaszoltam.
- Mi ez a szomorú hangulat?
- Az hogy megint minden miattam, van én szúrtam el mindent.
- Miért is?
- Azért mert én vagyok a legbénább legpechesebb csaj az egész világon! Vonzom magam után a bajt, a balszerencsét.
- De nem a te hibád, az hogy itt vannak a hidegek.
- Engem rohadtul nem érdekelnek a vámpírok, én jake miatt aggódok, félek, hogy valami baja esik vagy ez egyik hülye hideg, rátámad csomó félelmem, van, ami jaken bekövetkezhet.
- De nem lesz semmi baj, nyugodj meg. – mondta Jered és bekapcsolta a Tv-t. másfél óra múlva megjöttek a fiúk, de jake nem volt köztük.
- Hol van Jacob?
- A korházban.
- Hogy hol? – kérdeztem teljesen megrémülve
- Ott az egyik hideg eltörte a kezét.
- És ki vitte be?
- Sam, be akarsz menni? – kérdezte billy
- Hát persze
Bementünk a korházba jake a sebészeti osztályon volt, mert vissza kellet rakni a csontját a helyére. Engem engedtek be először. Oda sétáltam jake ágyához. Éppen nem aludt
- Bella?
- Igen?
- Jól vagy?
- Én igen de te nem vagy valami jó színben.
- Áh jól leszek délutánra.
- Bella? – hallottam egy ismerős hangot a hátam mögül, megfordultam és carlile volt ott.
- Carlile?
- Igen, Jacob hogyan érzed magadat?
- Jobban, és köszönöm
- Nincs mit, ez lehet, hogy egy kicsit rossz lesz de, már délután mehetsz is haza.
- Köszönjük.
- Szívesen – elővett a zsebéből egy injekciós tűt és jake infúziójába nyomta a tartalmát. majd távozott.
- És honnan tudtad, meg hogy itt vagyok?
- Hát, onnan hogy a többiek hazajöttek de, te nem voltál közöttük és megkérdeztem, hogy hol vagy és mondák hogy, itt bent majd bejöttem, és most itt vagyok
- Szeretlek – mondta és a kezemért próbált nyúlni de, nem nagyon sikerült neki, mert a kötés nem engedte.
- Én is. – csókoltam meg a homlokát.
Egész délután ott voltam jake mellett, este fél 6 fele kiengedték már nem volt a kezén a kötés teljesen meg gyógyult.
Aznap este otthon aludtam. Szörnyű rémálmaim voltak. Arra ébredtem fel, hogy valaki próbál nyugtatni. Jacob volt az.
- Bella, nyugalom, nyugodj meg.
- Jake – öleltem meg
- Igen Bella, sssssssss-csítítgatott
- Mit keresel te itt?
- Itt voltam egész este, mert apámék mecset néznek, és te meg elkezdtél itt fent sikoltozni és feljöttem hozzád. – törölte le a könnycseppeket az arcomról.
Visszadőltem az ágyra de, jaket is magammal húztam.
- ez most teljesen olyan, mint amikor edwarddal voltam.
- De ennél biztos nem volt jobb. – puszilta meg a nyakamat majd a szám szélét kezdte el és egyre közelebb haladt a szám felé. jake megcsókolt majd közelebb húzott magához és átkarolta a derekamat de a szája el nem hagyta az enyémet. jakkel nem kellet magamat fékezni, de neki sem. Most én voltam az, aki megszakította.
- Na édesem most már aludj – simogatta a vállamat
- Jó, egyébként charlei tudja hogy itt vagy? – ziháltam még mindig
- Igen tudja és azt is, mondta, hogy nem bánja, ha itt alszok.
- Aha – dünnyögtem, mert a szemem egyre nehezebb lett.
- Jóét – hallottam Jacob hangját
- Neked is – válaszoltam
Reggel fél 10-kor keltem. Levánszorogtam a lépcsőn, de senki nem volt a házban. Megreggeliztem, majd elmosogattam és ekkor találtam a jegyzettömbön egy írást, felismertem jake írta.
„Jóreggelt nem akartalak felkelteni, de muszáj volt elmennem délután fél 1 fele jövök. Puszi: Jake.”
Azon gondolkodtam, mit tegyek én délutánig. A ház teljesen tiszta volt és, minden ki volt mosva így nem tudtam semmit sem tenni. Így hát felhívtam Esztit.
- szia Eszti.
- Szia Bella
- Nem zavarok?
- Nem inkább jó hogy felhívtál, mert már most unom az agyamat, hogy ideköltöztem.
- Ideköltöztetek?
- Aha
- De jó
- És hova?
- La push
- A partra?
- Aha, anyáéknak nagyon tetszett a part s hát úgy döntöttek, hogy ide jövünk.
- Az nagyon jó
- Tényleg találkoztam a pasiddal.
- Honnan tudod hogy a pasim?
- Onnan hogy itt vannak nálunk, mert a szüleink ismerik egymást és jake is velük jött ennyi.
- Szóval hozzátok ment.
- Aha.
- Ott van a közelben.
- Aha éppen a bátyámmal beszélgetnek.
- Oda tudod egy kicsit adni?
- Persze, jake bocsánat hogy félbeszakítottalak benneteket de, jakkel beszélni szeretne Bella.
- Jóreggelt! – szólt bele a telefonba
- Neked is. Hallom Esztiéknél vagy.
- Igen. Valami baj van?
- Nem semmi. Baj, ha felhívom a barátnőmet, és tőle tudom, meg hogy a barátom náluk van.
- Ja. Érted menjek?
- Nem kell.
- De én érted szeretnék menni.
- Jó akkor gyere értem.
- Megyek. Szia
- Szia
Miután letettem valaki hívott. Ismeretlen szám volt.
- halló – szóltam bele
- szia – szólalt meg egy ismerős hang, csak azt nem tudtam, hogy kié
- hello. Már bocsi de ki vagy?
- Georg. Niki bátya
- Jaj tényleg bocs
- Semmi, figyu nem láttad az utóbbi napokban a húgomat?
- Nem. De miért?
- Csak nem jött haza amióta elment hozzátok.
- Tényleg? Nem láttam
- Jó – sóhajtott
- Mióta nincs otthon?
- 3 napja
- te, Georg nem lehet, hogy a leáéknál van?
- Nem, mert a lea sincs otthon 3 napja.
- És nem lehet, hogy itt van Forksban észtereknél, mert az előbb beszéltem vele és ott röhögött valaki.
- Az meglehet. Bella megkérhetlek valamire?
- Persze
- Ha látod, vagy hallasz róluk, felhívsz?
- igen
- köszönöm, és szia
- szia
- hello – búgta a fülembe Jacob, amitől én megijedtem, és levertem egy csomó poharat. De nem törtek el.
- Jacob a szívrohamot hoztad rám
- Elnézést, csak nem akartam megzavarni a beszélgetést
- Semmi baj, éppen Niki bátyával beszéltem.
- Nikinek van bátya?
- Aha, a Tokio Hotel basszus gitárosa
- Mármint Georg?
- Aha
- Egyébként Nikivel meg a Leával találkoztam.
- Komolyan?
- Igen
- Egy pillanat. – mondtam, és már tárcsáztam is Georg számát
- Halló
- Szia Bella vagyok. Megvannak a csajok
- Hol?
- Lent Esztereknél.
- Aha. Az már más jó akkor.
- Ennyi
- Jó köszönöm és hát akkor, szia
- Hello
- Na, valami?
- Semmi különös.
- Megyünk?
- Igen
Beültünk a kocsiba és lehajtottunk a partra. Végig csöndben ültünk és csak a rádió szólt.
- valami baj van? – kérdeztem
- nem semmi
- biztos?
- nem igazából semmi sincs rendbe
- miért?
- a, a, a barátnőd Eszti a falkánból van.
- ezt most ugye nem mondod komolyan?
- de
- jó ezzel meg fogok birkózni. De Eszti tudja?
- nem
- értem. De van másik baj is, látom.
- igen. Az apám nagyon rosszul van az utóbbi időkben.
- jake minden rendben lesz.
- remélem is.
- de az Eszti mikor tudod, változik át először?
- nem, nem lehet tudni. Bármikor megtörténhet de, inkább akkor, ha valamire ideges lesz.
- aha
- Na és mi van nálatok?
- Semmi különös.
Beszélgettünk még egy kicsit aztán megérkeztünk.
Átmentünk Eszterékhez és ott találkoztam Nikivel és Leával.
- Niki, Georg már halálra van rémülve, hogy, nem vagy otthon.
- Tudom
- És nem csak ő, hanem én is, meg Lea szülei is
- Na akkor meg lesz otthon a fejmosás Georgtól.
- Csak tőle? Szerintem nem csak tőle
- De mert Georg nem tudta hogy mi itt leszünk de a szüleink, viszont igen. Ja és képzeld a mi szüleink is, megbolondította, hogy Esztiék elköltöztek és mi is, jövünk ide.
- Az nagyon jó.
- Szia Jacob – jött ki Eszter bátya Peti
- Hello
- Ja Eszti velünk jönnél egy percre – hívtuk félre
- Igen?
- Szóval Bells tiéd a szó
- Jó, szóval jobb, ha leülsz.
- Ok
- Na az van, hogy van egy fontos mondani való, amit senkinek de senkinek nem árulhatsz el.
- Mi az?
- Kapaszkodj meg. Te egy olyan falkához tartozol, amin öröklődik ez. Amit most fogok mondani a ki fog borítani de egyre megkérlek próbálj uralkodni magadon.
- Bella ne kerülgesd a forró kását, mond már.
- Vérfarkas vagy.
- Hogy mi? – háborodott fel. Tudtam, hogy ez lesz. Eszter elkezdett reszketni Jacob elém állt és várta a barátnőm átváltozását. Megtörtén Eszterből egy nagy barna farkas lett. Teljesen megrémült. Látszott a szemén, elkezdett hátrálni majd szép lassan leült.
- Eszter nyugalom, nincs semmi baj. Bella ezt próbálta neked elmagyarázni te a mi falkánhoz tartozol és ezt senkinek nem szabad elárulnod. Érted?- Eszter válasza egy bólintás volt.
- Na szóval ez az egész farkassá átváltozósdi csak akkor történik, meg ha akarod, vagy ha ideges leszel. A másik dolog meg most pár napig nem tudsz visszaváltozni. A többit majd a falka vezére Sam fogja neked elmondani.
Eszti megint bólintott.
- Hívom Samat. – mondtam
- Jó – válaszolta Jacob. Elrohantam Samékig.
- Elnézést hogy berontok de, Sammal kell beszélnem sürgős.
- Megyek, elnézést – állt fel az asztaltól.
- Sam Eszter a barátnőm, aki most költözött le a partra most változott át. – ziháltam el
- Rögtön megyek – válaszolta Sam, de még bement a házba
- Mehetünk. – lépett ki a házból
- Jó
Elrohantunk, odáig ahol voltak Esztiék. Jacob is átváltozott.
- itt vagyunk. – ültem le egy kőre
- jó szóval te vagy Eszter.
Ott voltunk 10 óráig majd Jake visszaváltozott és úgy mentünk vissza Jacobék házához. Már mindenki hazaért.
- hello
- sziasztok – köszöntünk. Rechael Jake nővére mosolyogva nézett ránk majd a kezünkre sandított, és elnevette magát.
- Jake nem azt mondtad, hogy neked nincs barátnőd – nevette Rechael mivel Jake fogta a kezemet.
- Változott a terv – mosolygott vissza és gyöngém megszorította a kezemet.
- Na hát akkor jó.
- Na megyek, mert Charlei biztos otthon vár már.
- Hazaviszlek, jó?
- Ok, hello
- Szia – köszöntek vissza
Jake hazavitt és elköszönt tőlem. Nem volt furcsa hogy a számra adott egy puszit. Már kezdetem megszokni.
- szia
- szia reggel érted jövök.
- ok
Elég nyugodt éjszakám volt végre nem rémálmokat álmodtam. Igazából semmit sem álmodtam. Reggel nem keltem későn de korán sem. Fél 10-kor keltem fel. Arra hogy valaki megérkezett.
Jacob Rabbitje gördült rá a felhajtóra. Nagyon fáradt voltam, ahhoz hogy kimásszak az ágyból.
- jó reggelt – jött be a szobámba
- neked is – nyögtem a párnába
- mi van?
- Reggel
- Aha értem – feküdt mellém
- Na és veled? – még mindig a párnába beszéltem.
- Semmi különös
- Jó
- Bella kérlek, öltözz fel. Mert ma van programom.
- Jó
- Úgy értem, ha lehet minél gyorsabban
- Jó csak még kérek 30 percet
- Annyi idő nincs
- Gonosz vagy – emeltem fel a fejemet és ekkor láttam, hogy fel van öltözve, mármint rendesen volt rajta ing, zakó, nadrág, és cipő.
- Mi van veled?
- Semmi, na de öltözz, mert sietni kell.
- Ok – kikászálódtam az ágyból, habár eléggé kínszenvedés volt. De végül sikerült.
- Végre
- Nem vagyok olyan korán kelő kakas, mint te. Egyébként hova megyünk?
- Rebecca esküvőjére.
- Jake ezt most nem mondod komolyan?
- De. miért kérdezed?
- Ehhez én fáradt vagyok. Hánykor lesz?
- Egy óra múlva.
- Jacob Black kitekerem a nyakadat. Van még egy teljes órám és te, ezért keltettél fel?
- Sajnálom – vigyorgott és megpuszilta a homlokomat.
- Ezen nincs semmi vigyorogni való.
- Jó lehet, hogy reggel van, meg korán felkeltettelek de Bella ne légy morcos.
- Jó, de ehetek valamit vagy éhen haljak?
- Ehetsz, csak azt nem értem, hogy miért kérsz engedélyt?
- mert képes vagy azt is megakadályozni.
- Óh, jó étvágyat.
- Kösz. És Eszti hogy viseli?
- Egészen jól.
- Az jó. És Quil?
- Hát már kezdi megismerni a rossz oldalait ennek de, még mindig örül, annak hogy ez lett belőle.
- Ha ha ha – nevettem
- Ne nevess, mert a végén még megfulladsz, aztán újra kell élesztenelek.
- Bírnád mi?
- Isten mentsen meg ettől Bella
- Miért?
- Mert nem akarom végignézni, ahogy meg fullsz
- Áh, pedig nem nagyon hiányoznák senkinek. – húztam az agyát és tudtam, hogy hamarosan mérges lesz rám, hogy ilyeneket mondok.
Bocsi de innentől Jacob szemszögéből írok:
- Bella ezt most azonnal fejezd be! – emeltem meg a hangomat, mert kezdett ebből a morcos pesszimista Bellából elegem lenni
- Jó, na csak hülyéskedek – lépett oda hozzám és megcsókolt majd a mosogató felé vette az irányt. Hirtelen megcsapott az az érdekes bűz, amit annyira utáltam. Vámpír!
- A francba – sziszegtem
- Mi az? – kérdezte Bella
- vámpír
- hol?
- Közelben, gyere – fogtam meg a kezét és ő, pedig engedelmeskedett.
Már csak ez kellet, volna, egy Vámpír. Beültünk a kocsiba és lehajtottunk a rezervátumba.
- és hol lesz az esküvő?
- Őőő la pushban a tengerparton.
- Ok
Megérkeztünk de a bűz nem múlt el. Amint kiszállt Bella a szag egyre erősödött.
- Bella nem mondod, azt hogy te találkoztál valamelyik vámpírbarátoddal?
- Ő nem miért
- Mert olyan szagod van
- Na jó Alice eljött látogatóba, mert Charlei elhívta hozzánk.
- Charlei hívta a kis koboldot?
- Nem kobold.
- Jó csak semmi pánik.
- Nem pánikolok, na gyere – fogta meg a kezemet
- Hova-hova? – jött ki apám a házból.
- Sehova csak sétálunk egyet – feleltem
- Jake menni kell
- Jó – a francba mindig akkor jön, amikor nem kéne. Haj – gyere
Lementünk a partra, ahol a nővérem esküvője lesz és vártunk. Végre elkezdődött egy óra múlva vége is lett. De még hátra volt a buli.
- Bocsánat Bells hogy ide elhoztalak.
- Semmi baj, de nem ülünk otthon. Ki az a lány? – kérdezte
Arra néztem amerre mutatott és megláttam Katty - t.
- ne már
- mi az?
- Ő Katty aki olyannyira szerelmes belém, hogy az már elviselhetetlen.
- Értem, éppen erre jön
- Gondolom megint valami kifogása, van, abban hogy nem ő a barátnőm.
Katty közeledett felénk láttam amint egyre jobban dühösebb lett szinte elsárgult.
- Jake ez meg ki? – kérdezte a szokottnál pároktávval feljebb
- Ő itt Bella Swan rendőrfőnök lánya
- És a barátnőd?
- Igen. Valami baj van vele?
- Igen van. Nem hiszem el, hogy egy ilyen csitri lett megint a barátnőd. – sipítozta Katty
- Tessék? – állt fel Bella
- Hozzám szóltál?
- Igen vegyél olyan hallókészüléket, amik az időseknek szoktak venni, hátha azzal meghallasz valamit meg egy szemüveget, amivel látsz meg egy új agyat. – vágott vissza Bella. Az én szám, pedig késztetés nélkül mosolyra húzódott. Nem is tudtam hogy Bella ilyen harcias. Legalább Kattytől nem kell félteni. De melyik lányt kell? Mindegyik utálja és lehordja nem is, értem, hogy lehetnek barátnői. Mondjuk azok inkább plázapicsák mint barátnők.
- Katty vagy hogy hívnak, nagyon örülnék, ha elmennél innen főleg Jacob közeléből, ha még egy kilométerrel is a közelébe vagy kitekerem a nyakadat. Vetted?
Katty ezen úgy felkapta a vizet, hogy tiszta vörös lett a feje nem is inkább pink. Majd sarkon fordult és elment. Én, pedig csak vigyorogtam és leültem Bella mellé.
- édesem mióta lettél te ennyire harcias
- van a sulinkban hozzá hasonló plázapicsák akik, nem hagynak másokat élni. Valahogy meg kell fékezni őket. – mosolygott én, pedig elkezdtem nevetni.
- Ennyire vicces volt a jelenet?
- Aha – röhögtem
- Akkor jó – csókolt meg Bella. De ettől még nem állt el a röhögő görcs.
- Hú haver mit csináltál Kattyvel olyan vörös, mint a rák. – jött oda Quil
- Nem én, hanem Bella
- Tényleg?
- Igen – kérte ki magának
- Jake lehet, hogy a barátnőd fog majd megvédelmezni? A rossz akaratú csajoktól? - nevetett
- Nem tudom – nevettem vele együtt.
- Na jól van fiúk, csak nevessetek.
- Miért baj, ha valaki éppen nevet?
- Jake most kezdjem el Quilnek mesélni a régi sztorikat azon ő, és én nevetnénk sokat.
- Nehogy meg merd tenni Bella
- Nyugi nem fogom.
Apám már rég hazament és így mi is.
- jake te vagy az?
- Nem én a betör-ő-ő-ő vagyok-, mondtam – azért jöttem, hogy elraboljalak, majd eladjalak és abból vegyek magamnak kenyeret. –viccelődtem de, már szegény Bella alig bírta ki hogy ne nevessen
- hát igen én csak éppen egy kenyér árát érem
- jaj apu nem mondj butaságokat. – imádtam apámmal viccelődni szinte mindent elhitt, ha azt mondtam volna neki, hogy találkoztam Taylor Swifttel akkor azt, elhitte volna és még egy közös képet is kért, volna. Na de mind1.